– Az Emberi Erőforrások Misztériumában naponta emberáldozatokat mutatnak be a Korlátlan Növekedés oltárán. Ma a csöveseket áldozzák föl, tegnap a rézbőrűeket, holnap meg azt hiszem Afrika teljes népességét, vagy az ázsiaiakat? Á, mit’tom én, egy hülyeség. Hiába, meg kell szabadulni az…
– Istenem, istenem! – töltötték be a szobát Karl ismerős, falon átszűrődő, tompa nyögései. A parázna pernahajder hallatán az idős Smidtné a fejét csóválva egy kurvapecér elmorzsolásával sommázta véleményét.
Odaát Ana szemei pajkosan pásztázták az ágyhoz kötözött kéjenc címlapra illő testét. Jól…
Jenő üveges tekintete hitetlenkedve meredt a hűtő kietlen jégsivatagára.
– Elvitte… – rebegte alig hallhatóan. De hogy épp a pörköltöt! A PÖRKÖLTÖT!!!
Még a könnycsepp is szomorúan bucskázott évtizedes szarkalábain a tokaszalonnából, sörből és csuszából formált komoran morgó hasára, ahogy újra és…
Először volt az ige. Aztán a személyes névmás, a melléknevek hosszú sora, a főnév, a kérdőszó, az újabb ige, a visszaható névmás, még egy ige mutató névmási határozószóval, a névelő, a főnév tárgyas alakban, az újabb névelő, megint egy személyes névmás, és végül a helyhatározó. Valahogy így:
–…