– Az Emberi Erőforrások Misztériumában naponta emberáldozatokat mutatnak be a Korlátlan Növekedés oltárán. Ma a csöveseket áldozzák föl, tegnap a rézbőrűeket, holnap meg azt hiszem Afrika teljes népességét, vagy az ázsiaiakat? Á, mit’tom én, egy hülyeség. Hiába, meg kell szabadulni az externáliáktól!

De megmondom én mi a baj. Há' az, hogy pénzhitű profit próféták drága öltönyökben prédikálnak olcsó áltudományról, mintha értenék a Szent Tőzsdét, világunk mozgatóját. Pedig annak útjai kifürkészhetetlenek. A Pénzügy Misztériumban, meg a Bankjegy elnökségen is csak a ködszurkálás megy. Azok meg aztán végképp nem értenek semmit és semmihez, akiket állatpolgári kötelességteljesítés közben választanak, hogy 4 évre ők legyenek a lobbi érdekek végrehajtói.

Nem, ezt a legeslegjobb világot senki nem érti, aki irányítja és ez itt a baj. Milyen klímaválság? Milyen világjárvány? Milyen szétszakadó társadalom? No, de nézzük csak, hogy lehet ezekből pénzt csinálni! A giving bekk déjt leírom az adóból, meg jó marketingfogás, a vakcinában végre van biznisz, de a zöld lobbi, az a legjobb üzlet. Miután mindenkinek eladtunk annyi autót, amit már nem tud vezetni, most eladunk nekik még egyszer ugyanannyit, mer’ ez elektromos és akkor zöld, ugye. Na, ezt hívom én innovációnak! És ez csak a jéghegy csúcsa. Ráírod, hogy ökobiovegán azt' máris háromszoros áron adsz el a wc-papírtól a ruhán át a mosogatógépig mindent, de tényleg mindent. Mer' "a jövő zöld"!

De amúgy a varázsszavak, azok tartják össze a világot – ha már senki nem érti, ugye, el kell fedni ezt a tömegek elől, nehogy rájöjjenek, mer’ akkor oda a kormányzóképesség látszata. Egy csipet kedvező tőkekörnyezet, két pár kamatláb, őrölt dereguláció egykulcsos adóval meghintve és már tálalhatjuk is a neoliberalizmust, de rendesen feltőkésítve ám! No, de mit mondanak a számok?

Mer’ az nem baj, ha baromság, csak ne legyen népszerűtlen! Egy üveg kisüsti után is józan paraszti ésszel megmondom én neked, hogy szlogenek nélkül eljő a világvége. „Egy okostévénél jobb a két okostévé!” Hát meg kell ígérni és be is kell tartatni, hogy a paraszt szépen hitelre megvegye a másodikat is.

Mer’ há’ mire az a sok csatorna meg jól fésült politikus, ha nem azé’ hogy, mint egy jó pásztorkutya terelje az istenverte nép közgondolkodását. Igen, há’ mer’ ezek vademberek, ugye, kicsit körbenéznének azt’ kapát-kaszát ragadva felégetnék a pasaréti Beverli Hilszt, azt’ majd vödörből vedelnék a koala bébi ágyas pálinkát. Gyöngyöt a disznók elé..., nem való nekik.

És mindig meg kell ígérni! "Majd az oktatás felzárkóztat." Há' addig se a mi keservesen összelopkodott milliárdjainkat akarják elvenni, amíg van reményük. Na, ez kell nekik, pop kultúra, ami elhiteti. Mer' ám itt bárkiből lehet bármi, a Viktorból például idegroncs, Kláriból meg médiaszajha. Csak az a bűntudat ne lenne, mondják is mindig a prostik, hogy mér' vagyok ilyen lelkis. De hát így neveltek, jó kereszténynek. Vettem is egy templomot, azt' már nem sajog úgy.

De amúgy nem vagyok válogatós. Nekem azt' mindegy, hogy sarlóval, meg kalapáccsal nyesegetik az egyenlősítőket, nemzetiszínű zászlóval fojtják meg a hazafiakat, vagy szabadságszoborral ütik agyon a szabadságpártiakat, a lényeg, hogy rend legyen. Ez csak így megy, na, nincs alternaíva. Há' csak ez az életképes.

Mér', a koszos hippik, a szakadt tarajosok, a szőrős feminácik, meg a bakancsos kopaszok talán jobban tudnák? Dehogy tudnák. Aszongyák fenntarthatatlan, de mi fenntartjuk! Mér' nem tudnak normálisok lenni, mint mink? Há' mér' olyan nehéz belátni, hogy EZ A LÉTEZŐ VILÁGOK LEGJOBBIKA!?

– Csak te értesz meg engem. – bámult a Nagy Ember bárgyú hálával a szemében a kezében tartott szivárványszínű plüss unikornis fekete plasztik szemébe a lánya egykori gyerekszobája padlóján.